Abaújszántó

Görög-katolikus templom

Igénytelen külsejű, díszítő tagozatok nélküli homlokzatokkal, főhomlokzat fölötti toronnyal ellátott épület. Hajója háromboltszakaszos, az elsőben karzat, szentélye félkörívvel záródik. A diadalív nyílását kitöltő ikonosztázion, részben copf, részben klasszicista stílusú faragványokkal. A hagyomány szerint az eperjesi (volt minorita) görög katolikus püspöki templom számára készült. Az oszlopokkal vertikálisan erősen tagolt építmény képei félköríves záródásúak, festőjük feltehetően Miklóssy (Zmij) József eperjesi egyházmegyei festő volt. A királyi ajtó faragványai az egri Jankovics-féle faszobrász műhelyhez kötődő asztalosmestert sejtetnek. A szentélyben az ikonosztá­zionnal azonos stílusú baldachinos oltár, a hajó délnyugati szögletében copf szószék. A jobboldali padsorok megszakításában asztalon ismeretlen festőtől (Szécsényi József?) Mária-ikon látható.

Református templom

A barokk templom 1752-ben épült, főhomlokzat előtti tornya és a hajó oldalsó bővítménye a 19. században készült. Egyhajós, sokszög záródású épület támpilléres külsővel. A torony emelete egyszerű részletképzésű tagozatokkal díszített, a hajó homlokzatai simák. A templom ablakai félkörívesek. Belseje sík mennyezetes, a hajó első és hátsó részében 3-3 árkádíven nyugvó karzat áll. Koronás szószéke copf stílusban készült a 18. század végén. A későbbi bővítmény széles kosárívvel nyílik a hajóba.

Zsidó temető

Cekeházi Pataky-kastély

A kastély 1820 körül épült klasszicista stílusban. Egykori parkban szabadon áll, a két végén és közepén a hossztengelyére merőleges és ezeket összekötő tömbökből álló épület. A középső tömb egyemeletes, a többi földszintes, alápincézett. Az egyes épületrészeket alacsony hajlású nyeregtetők fedik, amelyeket a kereszttömbök két végén timpanonok zárnak le, a hármas osztású ablakokkal áttört véghomlokzatok fölött. Az összekötő tömbök homlokzatán négy-négy egyenes záródású ablak, a végigfutó szemöldökpárkány fölött tagozott keretelésű félkörös ívmezővel (mint az abaújszántói Ulánus-ház utcai homlokzatának középrészén). A szélső tömbök timpanonjaiban szegmensíves nyílások. A középső tömb végfalain egy-egy, kőkonzolokon nyugvó erkély ugrik ki a hátsó oldalon félköríves nyílású loggia elé.

A középső tömbben a földszinten - a hátsó homlokzat felől - előtér, ahonnan a lépcsők is indulnak az emeletre, valamint az elülső homlokzat felől szintén ugyanilyen az emeleten is. Az összekötő tömbökben a hátsó homlokzat mögött folyosó húzódik, ahonnan a szobák megközelíthetők.

A középső tömb homlokzata előtt nagyméretű terasz, amelyre a kertből kétoldalt vezet föl lépcső. A falsíkokat erőteljes párkányok tagolják. Az északnyugati homlokzat középrizalitjának timpanonjában címerpajzs.

A kastély helyreállítása az elpusztult tetőzet és födémek megújításával megkezdődött.

Evangélikus templom

A templom a legészakibb hegyaljai mezőváros orsó alakban piactérré kiszélesedő főutcájának felső részén áll. 1798-99-ben épült copf stílusban. Egyhajós, félkörös szentélyű templom, egyszerű tagolású, gúlasisakos tornya a főhomlokzat előtt áll.

Hajója csehsüvegboltozatokkal fedett. A főoltár, a keresztelőkút és a címeres mellvédű koronás szószék az épülettel egyidős, copf stílusú.

Utcarészlet

Római-katolikus templom

Az egykori hegyaljai mezőváros középpontjában a főutca orsószerű látóterében álló, 14- 15. századi keletelt gótikus templom jelenlegi formáját a 18. század végén nyerte el. A hajó és a szentély sarkait gótikus támpillérek támasztják. A hajó déli oldalán három csúcsíves ablak nyílt. A szentélyen a gótikus ablakok lefaragott keretezéssel, mérmű­veik nélkül, ma is megvannak. A szentélyben az északi falon részben lefaragott, talapzatos, tornyos gótikus szentségház látható. Főhomlokzat előtt álló gótikus tornya a második emelet fölött nyolcszögletű. Barokk sisakja harang alakú. 1681-1751 között a templomot reformátusok használták. 1771-ben hajóját újraboltozták, egyetlen csehsüveg­bol­tozattal fedték le. Egyúttal a hajó déli oldalán gótikus ablakait befalazták. Az oldal közepe elé pedig előcsarnokot építettek, s a szentély északi oldalát sekrestyével toldották meg.

Jelenlegi főoltára neogótikus, két mellékoltára barokk. A szentélyben álló, fából faragott keresztelőkútja gazdagon tagolt copf munka, fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló szoborcsoporttal. A hajóban oltárkép Klimkovics Imrétől: Szent István keresztet állíttat (1854). A templomot 1804-ben Franz Ignác tokaji építőmester felmérte, kisebb átalakításokat végzett rajta. Feltehetően ekkor készült a harang alakú toronysisak is.

Szent Itván tér 42. lakóház